# 2009. júl. 3. / Vissza... aztán mindjárt ismét vissza Bánkra
Megjöttem ma. Egy nappal korábban, mint ahogy gondoltam. Nos... hát, ez volt a családi nyaralás a nyárra (lehet, hogy lesz Jemen is, de ez folyamatosan változik, össze-vissza..). Nem is tudom. Szar volt tesó nélkül. Olyan... egyedül voltam. Azért a szülőkkel nem ugyanolyan. De nem mondom, hogy rosszul éreztem magam. De lehetett volna emlékezetesebb is. Ja.
De a tegnapi nap emlékezetes marad :-) Mert lementünk tesómhoz, aki barátnőjével meg a családjukkal volt ezen a héten Füreden. Ott ettünk étterembe, aztán strandoltunk, és vizibicikliztünk meg kajakoztunk. (Uhh, megtetszett a kajak. Nem is volt olyan nehéz. Édes kis krokodilos volt.)
És a tegnap esti vihart se felejtem el... a székesfehérvári állomáson álltunk apámmal (mert anyukám és tesóm feljöttek, mert ma volt egy műtétje reggel tesómnak, és én meg apukám még egyet ott aludtunk, ma felhoztak nagyszüleink kocsival), mikor bedurvult. Nagyon nagy dörgések (mintha szét akarna szakadni az ég) voltak, és olyan villámlások is voltak, amik kisültek a levegőben. Mikor megjött a vonat, és felszálltunk, kezdjük azzal, hogy benn nem is égett a villany, és kint, egy nagyobb fajta dörgés után, szépen egyszerre az egész pályaudvar elsötétült.
Kicsit szartam.

Hát, mindig annyi minden jut eszembe. Még úgy is, hogy ma úgy éreztem, semmi, semmi kedvem blogolni, leírni mi volt, és mint egy kötelesség, úgy ültem ide. De ezt meg kell tegyem.
Egyrészt, hogy tisztázzam, mi történt/történik velem. És hogy... megmaradjon a múltnak. Ha bízhatunk a Blogspotban annyira, mint egy füzetben. (És remélem igen. :\)

Új kinézetet is akarok már a blogra, ezt unom, két hónapja ez van, de nem tudom leváltani, nem tudok változtatni. Mondjuk, még ha fel is tennék újat, akkor az is maradna jó ideig, mert szent meggyőződésem lett, hogy egy kinézetnek nem az a szerepe, hogy három hét múlva leváltsd, hanem az, hogy megmaradjon, és hogy beletartozzon az "imidzsébe". Már ha egy ilyen mezei blognak, amit kb. öten, ha olvasnak, van-e ilyen.
[Uhh, fotóblog ötletével is játszadozok ám. Az sokkal érdekesebb lenne. Számotokra legalábbis. Bár, számomra is, talán.]

A.M.E.J.: miután nagymamámnak elárultam, hogy oroszt is szeretnék tanulni (nagyon! uhh, úgy érdekel.), ő nyilvánvalónak tartotta, hogy vele akarok (orosz szakos tanár volt), szóval tanítani fog *-* Tiszta haszon! :D
A.M.E.J.2.: Olvasgattam is. A Piszkos Fred közbelépet Rejtőtől. Nem haladok gyorsan, és bár néha elbizonytalanodok -jézusom, nem is kell nekem ez a könyv-, azért mindig visszazökkenek, mert a stílusa, a szövege, a poénok... haláli! Aztán a Legyek urát fogom. Uhhhhhhhh.
A.M.E.J.3.: Kaptam új úszószemüveget is. Jó, mi?

Többet ma már nem írok.

A.M.E.J.4.: Ahj, azt még muszáj leírni, hogy: ezaaaz, találtam egy szuper oldalt a divekről! Nyááá!