# 2009. aug. 17. / Csak pozitívan
Le kell magam valahogy foglaljam, ha nem akarok szenvedni.
Olvasni kell, vagy filmet nézni, vagy zenét hallgatni, vagy írni. Aztán majd találkozok Danival jövő héten, az is jó lesz... biztosan jó lesz. Eszterrel is összehozok egy találkát, muszáj. Dórikával is kéne...
Muszáj kellemesen eltölteni a nyár hátralevő részét, nem lehet úgy, hogy ha visszaemlékezek, a sok szabadidőben mit csináltam, akkor csak a senyvedést lássam.
Holnap elmegyek reggel úszni, aztán hazajövök és olvasok, nem gépezek, meg zongorázom és írok, és jó lesz.
Annyira akarom, hogy jó legyen.

Tegnap megnéztem este éjfélkor a Gossip Girl egy részét. Hát, bármennyire is lánysorozat, nekem, a 15 éves hülye csitriket leszámítva bejött. Főleg az uccsó jelenet (katt rá *,*).
Csak jövő vasárnap adják a következő részt a Coolon. Valahogy meg kell szerezni :\ Nagyon kíváncsi vagyok. Született feleségeket is megkapom majd Esztertől elvileg, jeeeee.

Előtte meg voltam nagymamámmal az unokatestvérénél Dőrön, egy 80 éves néninél. Roppant kedves volt, igazi falusi néni, nagyon örült, hogy jöttünk, nekem különösen, össze-vissza becézgetett és vagy ötször megígértette velem, hogy eljövök még a családdal. Nagyon finom almás sütit csinált, és igen fiatalos a korához képest, tényleg.
A lányával is találkoztunk, meg egy unokával és dédunokával, de nem tudok mindent pontosan, mert nagyon keszekusza a családfa.
A legvégén a néni odajött, mikor nem volt ott más, és a kezembe nyomott egy borítékot. A fülembe suttogta, hogy ez az enyém, egy "kis pénz fagyira". Nem lehetetett volna lebeszélni.
Elmentem vécére és ott megnéztem a borítékot. Tízezer forint volt benne.
Rossz érzésem lett, hogy a kis nyugdíjából ennyit rám áldozott. De nagyon aranyos volt azért.