# 2010. febr. 8. / Angolóra
Tiszta durva, hogy megint angolóráim vannak. Júliusban jött egyszer a tanárom (tanár? egyetemista srác :D), aztán elment Lisszabonba szeptemberben ösztöndíjjal tanítani, és most visszajött. Annyira durva, mintha megint tavaly lenne... olyan jó, szokásos, biztonságos érzés, megint ugyanaz minden, elolvasunk egy szöveget, lefordítjuk, leírom a szavakat a szótárfüzetbe... megnyugtató, hogy vannak még stabil, nem változó dolgok, na. :D Szóval most ez happyvé tett. Amúgy most egy hónapig heti kétszer jön majd, hogy felkészüljünk az angol szóbelire a Szent Lászlóban. Tényleg remélem, hogy behívnak, anyukám szerint biztosan...

Hatra meg megyek zongoraórára, eljátszani a Schumannt, ammmit elvileg a JÖVŐ HÉTI, hétfői* koncerten kéne játszanom, és nem tudom, hogy ez hogy lesz majd lehetséges... nagyon nincs még készen. Főleg nem olyan szinten, ahogy azt a zongoratanárnőm elvárja egy koncertdarabtól. De hát majd izé, lesz valami.
Holnap meg megyünk moziba az osztállyal és megnézzük az Avatart IMAX 3D-ben, nagyooon izgatott vagyok, úgy várom :D Bár maga a film csalódást okozott a sima vetítésen, de a látvány ájmekszben biztos még lenyűgözőbb lesz... *.* Víí. Csak ne fájjon tőle a fejem! :D

*19:38 - javítva, megtudtam, csütörtökön lesz :D addigra talán kész.