# 2010. febr. 18. / csökött csütörtök
Ez a koncert szar volt. Először is bénáztam a székkel, ami kezdésnek elég ciki... :/ Azt hittem ilyen cikiség áldozatává én sosem válok majd. Aztán a darab maga végülis egész jól ment, de valahogy úgy éreztem, nem elég biztos. Aztán a tanár is azt mondta, hogy "voltak benne jó dolgok, majd fog ez még érni"... kurvajó. Ah, hanyagolható lett volna ez a koncert.
Amúgy beszélgettem előtte egy továbbképzős lánnyal, aki nem is jár be a zeneiskolába, mert világvégén lakik rákosborzasztón valahol, ezért a tanárnőhöz jár házra órára, mert pár utcányira lakik tőle, és... ahogy mesélte, hogy mennyi minden dolga van... táncol, teniszezik versenyszinten, csak szülői nyomásra zongoráznia is kell, pedig nem is szereti mellesleg, nameg emelt matek meg magyarórái vannak, én... belegondoltam, hogy közben meg én panaszkodok néha osztálytársaknak, hogy jaj, zongorára kell mennem, ő meg az egész rengeteg elfoglaltságot tizenhat évesen ilyen rohadt könnyen veszi, de persze rohadt fárasztó lehet... annyira fura. Én biztos nem bírnám ezt ki. :D
Hátennyi. Holnap meg föci tézé és fizikadoga, jaaj...