# 2010. jún. 7. / Summerrrr
Fhú, kezdenek így az utolsó hétre felsűrűsödni a dolgok... először is ma gitárral mentem be a suliba, hogy elpróbáljuk az Egyszer véget értet, amit majd énekel az osztály, gitárkísérettel, aztán az lett a vége, hogy inkább zongorával, mert gitár mellett olyan kis beszari félénkek, nem énekelnek elég bátran, aztán elég szarul táncoltunk, nem valami jók a kilátások, de remélem azért összejön. Aztán ötödik óra után lementünk a Duna-partra búcsúzós ballagós fogalmazást írni, amiről ma szóltak, hogy legyen meg holnapra, és ezzel meg is volt az első nyárias nyári élmény ♥♥ Meleg kövön ülés, a rohadt magas és alsó rakpartot elárasztó Duna felett fél méterrel ülni és gitározni és wííí nagyon feltöltődtem ettől, legszívesebben örökre ott maradtam volna. Amúgy meg begépelve csak háromnegyed oldal az egész, szóval nem tudom, hogy jó lesz-e... reméljük.
Bioszból meg felelnem kell az ötösért holnap *.* Ez végülis jófejség tőle, hogy megadná egyszerűen így, de egész évesből fog "olyanokat kérdezni, amik úgyis a könyökömön jönnek ki" (aha...). De rajzból az a kibaszott portfólió istenem, az őrületbe kerget vele :D Ha megcsinálom, akkor is négyes leszek, gondolom, ha nem, akkor meg valószínűleg megadja kegyelemből a négyest, hogy ne legyen hármasom, szóval annyira mindegy... (vagyis, ezt mondogatom magamnak.) Megpróbálom, de bazdmeg, nincs nyolc kész rajzom egész évből. xD
Holnap ötkor improvizációs koncert, ami amúgy nem nagy dolog, de be kell menni és awwh meg jajne az rossz hogy be kell menni. És lesz egy másik koncert júnis 19-én (!!!!!!) a Ludwig Múzeumban mert hogy nehogy elengedhessék magukat a zenesulisok, mikor vége a tanévnek ott is, mert az nagyon rossz lenne ám. Nem is tudom mit játszok, hehehe, majd kiderül szerdán.
Szóval pénteken ballagás és én várom már nagyon, de olyan fura, hogy vége az évnek, pedig nincs is olyan érzésem és ááá. I'm so confused.
Harry Potter és a titkok kamráját olvasok. Feltörte a papucs a jobb lábamat, úgy fáj. Meg aludtam délután három órát. Annyira szar volt az elején, mikor felkeltem, most meg olyan jó, csak nem fogok tudni este megint elaludni. Nyíííh.




DÁVID / 17 / TUMBLR
Hosszú és nagy változások folyamán - mondja Buddha - van idő, amikor a világ befelé fordul,… ilyenkor a lények, mint fénylő csillagok fordulnak befelé. Kristálytiszta szellemből vannak, zavartalan örömben élnek, önmaguk fényében ragyogva keringenek a térben, és szépségükben végtelen időkig élnek.
05/09 06/09 07/09 08/09 09/09 10/09 11/09 12/09 01/10 02/10 03/10 04/10 05/10 06/10 07/10 08/10 09/10 10/10 11/10 12/10 01/11 02/11 03/11 04/11 05/11 06/11 07/11 08/11 09/11 10/11 11/11 12/11 01/12 02/12 03/12 04/12 05/12 06/12 07/12 08/12 09/12 10/12 11/12 12/12 01/13 02/13 03/13 04/13 05/13 06/13 07/13