# 2010. aug. 25. / Time is all around...
Az imént húsz percig feküdtem a szobám padlóján, fejem alatt egy lapos párnával, és ukuleléztem kínomban, miután két óráig próbáltam keresni egy könyvet, amit olvashatnék, de aztán megfájdult a fekvő póz okozta suta kéztartástól a csuklóm. Aztán elővettem a Kilenc történetet, elkezdtem újraolvasni az Öt perccel az eszkimó háború előtt c. novellát belőle, még mindig a földön, de rámdőlt a mellettem álló nagy bicikli.
Borzasztóan unatkozom. Azt mondogatom persze, hogy gyűlölöm az iskolát, és hányok a gondolattól, hogy mindjárt itt van, de már csak az fog tudni segíteni rajtam. Bár Salinger is tudott. Szeretlek, Jerome David Salinger. <3