De aztán háromra mentem tesómmal kipróbálni a jógát ott, ahova ő is jár/járt. Persze háromnegyed háromkor felhívott tesóm, hogy a suliban hagyta a ruhákat, szóval vissza kellett rohanni, és késni fog... de ez már meg sem lep. Folyamatosan vagy elveszíti a dolgokat, vagy otthagyja valahol. Iszonyú szétesett.

A jóga maga pedig nagyon tetszett. Az egész egy meditációval indult, még nem igazán tudtam magam beleélni és összevissza ugrált a szemhéjam, de utána az egyórás nyújtogatás után már könnyebben ment a végén az ellazulás. Ma inkább páros gyakorlatok voltak, és én tesómmal dolgoztam, de mondta, hogy általában szinte csak önálló feladatok vannak máskor, és nem mindig ennyire a nyújtásra megy, hanem van, hogy inkább az erősítésre. De utána tényleg új embernek éreztem magam, tök szívesen mennék máskor is, csak öten voltunk, és a csaj, aki vezeti, nagyon segítőkész meg jó arc. Bár az elején a meditáció közben csukott szemmel, háton feküdve, kicsit vicces volt, hogy közben mondta, hogy "érezzük, ahogy elfelejtünk minden gondot, minden belégzéssel energiát szívunk be, amit aztán kilélegzünk, lazuljunk el teljesen", én meg közben mondtam magamban, hogy "hogy lazuljak el, ha folyamatosan beszélsz?" :D De lehet, hogy ez a mormolás is fontos hozzá, hogy ne aludjak el, lol.

Egy szó mint száz, nagyon szívesen mennék máskor is, csak az a fránya színjátszó még ottart későig kedden is... jaj de abbahagynám. Még a táncot is ki kéne próbálni. :)

Aztán még egy ismerős szemész nénihez is elmentünk, felírta az új dioptriát. Olyan jó lenne valami vastag keretes szemüveg, nyihehehe. :D Hazafelé meg szerintem kicsit túl nagy kerülőt tettem, kábé egész hatvankettes villamos vonalát végigutaztam, de legalább tanulhattam a törit. :D Meg sértődöttem elvonulhattam egy irritáló csöves mellől.