Tegnap végre félig vége, meghaltam és asszem kéne, egy kis pihenés. A fizikadoga egész jól sikerült, meg is lepődtem magamon, hogy egy féloldalas számolást jól levezettem (gammaszor emegyszer emkettő per rnégyzet egyenlő mszer vnégyzet per err). Talán. Volt még töritézé is. Jövőhétre meg csak egy matekdoga, egy angol kisérettségi (ami főleg nyelvtani dolgokra összpontosít), meg szerdán a legnagyobb falat: a magyartézé. Ez valahogy annyira jellemző a magyartanárunkra, az utolsó hét utolsó pillanatjára hagyni a tézét, olyan stílusosan arrogáns. :D

Jövő tanévben meg menni fogok OKTV-s előkészítőre, I'm so ambitious about my future plans it hurts. I'm going to Oxford, anyway. lol. "And I'm gonna talk to people who know lots about lots."

Most tiszta friss vagyok, már tíz körül felkeltem, fürödtem, mindjárt indulok egy találkára Édua lakásán, ott leszünk hárman-négyen és lehetőleg beugrózunk. :D Amit én biztosítok. Már csak egy kis jóga meg harminc oldal a Cidből kéne, hogy teljesen harmonikus és kiegyensúlyozott legyen a hangulatom.

Hihetetlen belegondolni, hogy már nyár van. A tavasz olyan volt, mint valami röpke benyomás, ami hamarabb eltűnt, mint hogy ráébredhettem volna: élvezni kéne. Komolyan, úgy lekötött a tanulás vagy a siránkozás a magányról, hogy fel se tűnt, hogy tavasz már csak jövőre lesz megint. Valahogy sikerült rájönnöm, hogy a legkellemesebb időjárás mégsem a fullasztó nyári (bár ezt sokáig bizonygattam mindenkinek, míg mások siránkoztak a forróság miatt, és így nagyon lázadónak éreztem magam), hanem az átlagos, nem is hideg de nem is túl meleg tavaszi. Az a rövidnadrág-tornacipő dolog. Amúgy szerintem én klimaxos vagyok, mert folyamatosan olyan iszonyú kínzó melegem van kinn, mintha a Szaharában kutyagolnék. De azért szeretem, mert napfény. (:

A csütörtöki vizsga, hát no comment, egész zongorás pályafutásom legellentmondásosabban előadott és legjobban megunt darabjai voltak ezek (bár mindig így érzem), szóval. Haggyuk is. De tegnap megkaptam a nyári leckét: Chopin b-moll nocturne első tétel, Bartóktól valami román népi táncok, ééés egy Liszt-etűd, a c-moll. Hát ebből leginkább a Chopinre vágyom, jó kis kihívás lesz a balkeze.

És tegnap jártam Szandival az Árkádban, és a MediaMarktban valami zenehallgatós monitornál megtaláltam Regina Spektort!!! Maybe Hungary isn't doomed yet.