#
2011. júl. 8. / Hogy telik a nyár?
Tegnapelőtt kaptam egy elképesztően szuper színű (rozsdabarna) hosszú nadrágot meg egy pólót, és annyira lelombozott, hogy ebben a dögmelegben nem lehet kipróbálni a nacit. :( Ja és utána annyi burgerkinges szemetet összeettem, hogy muszáj volt elhatározni, hogy most egy hónapig semmi gyorskaja (amit a tegnapi jegeskávéval és sajtburgerrel sikerült is áthágni).
Tegnap elmentünk a MediaMarktba Dórival és Rékával, egyrészt két optikai egeret venni, másrészt a Fekete hattyú dévédét beszerezni. És a lehető legolcsóbban árulták, úgyhogy nagyon feldobódtam. Utána lófráltunk kicsit, ittam jegescsokit, ami a legkedvencebb italjaim közé lépett elő egy hete. Réka hamarabb lelépett, mert szórólapokat osztogat, és mikor később mentem a metró felé, találkoztam vele, mert ott munkálkodott szorgosan épp. Be is álltam tíz percre, hogy ne kelljen az idegesítő fiút hallgatnia, aki önszántából beállt mellé segíteni (brrr, ha lány lennék és az ilyen ronda kanosok rámkapaszkodnának, asszem kitekerném az összes tökét, de hálisten nem vagyok az:D mármint lány, nyehehe). Na és persze el is hoztam vagy fél kiló lapot, hogy gyorsabban fogyjon neki.
A mai nap aztán az átlagosabb nyári napok közé tartozott volna, amikor is elhatározom, hogy bizony fogok olvasni nemsokára, de végül megint a gép előtt töltöm az egész napot - de kimentünk parafatáblát keresni a falamra (mivel letéptem a három-négy éves angol versenyek eredményeképp bezsebelt angol posztereket), amit nem találtunk, de betévedtünk egy tipikus kínai üzletbe, ahol minden műanyag, hát mondjuk engem lenyűgözött, mert szeretem az ilyen kis kacatokat nézegetni, lol. És édes volt a kínai kislány. No de végül mégis győztesen távoztam, mert volt Buddhás kulcstartó és Buddhaszobor több méretben. Vicc. És a napomat az a hihetetlen ötlet emeli az átlagosnál magasabbra, hogy rájöttem, hogy kis "oltárt" emelek neki, úgy, hogy... ahh, annyira zseniális, hogy nem is akarom elmagyarázni, majd lefényképezem. Úúú, ezek mindig úgy feldobnak, imádom dekorálni a szobámat. Mellesleg mikor így rámjön a buddhaszobrozhatnék (sokszor van ilyen, de most vásároltam életemben először valóban meg egy ilyen kis alakot), akkor bennem van egy aprócska bűntudat is, hogy ebből a tipikus álhívőség lesz, mert hogy nem is vagyok buddhista. De annyira szépséges az egész, csak nem tudok vele azonosulni, mert ha mégis menne, akkor az itt meg ilyen sznob dolognak tűnne. Jaj, tudom, a problémáim. Asszem várok, amíg nem buddhista szerzetesnek születek ujjá! Vagy kaktusznak.
Bréking nyúz: a bejegyzés írása alatt megjöttek a csótányirtók, és ah. A csótányirtó hapek valami szörnyen helyes, nem tudom, ez a munka hogy függhet ezzel össze, de most még a cipője is iszonyú szép volt, olyan fekete tornacipő, mint ami nekem is van. Ezt muszáj volt közölnöm.