♔ Van valami ebben a helyben, van valami a magányos éjszakákban és az arcodra ragadt rúzsomban. Valami abban, mikor az ember tudja, hogy itt az idő: igen, valami benned és ben(ü)nem. ★

Több kell, hogy megetethessem a popszívemet. Give me more. Je veux: 未来, Gaga, მოდა, प्रौद्योगिकी, טאנץ, New York, музыка, 大衆文化. I want the fame.

Mellesleg vicces valahol, hogy mennyire rengeteg érzés tud átrohanni rajtam kis idő leforgása alatt, ha internetezem, és én még valahol élvezem is ezt. Éjfélkor rámjött a Lady Gaga imádat, legszívesebben felkutattam volna és a nyakába ugrottam volna, a ruhái, az ötletei, hogy felvidítotott a Yoü and I, hogy itt van a zeneiparban ez az idióta fura kis izé, és ááááá. És én még mindig nem akarom azt mondani, hogy "I'm a proud Little Monster". Pedig gyakran vagyok már olyan szinten. Agymosás áldozata azért még mindig nem szívesen lennék.

Ezután rövidebb volt a japán karakterek és betűk iránti érdeklődésem, kábé húsz perc, le is rajzoltam egy jegyzettömbre japán jelekkel, hogy "jövő". Ez meg a fent idézett Gaga-féle szövegelés különböző nyelvekre való lefordításának eredménye, ezt láthatjátok fenn amúgy, heh. Szóval megnéztem a japánpelcek.freeblog.hu-t, de aztán ez is elmúlt, mikor láttam, hogy nem épp könnyű vállalkozás lenne. :DDD

A következő hangulat ami eluralkodott, az volt az arab kultúra szeretete. Hogy basszus, meg akarok most igazából tanulni az apanyelvemen, ez nem állapot, mennyivel gazdagabb lennék, bővülne a látóköröm, kiszakadnék ebből az angol nyelvre lekorlátolt, gyakorlatilag nyelvistruktúra-mentes nézetből, valami másba. De annyira nehéz. Meg egy magyar muszlim közösségnek szóló weboldal is tovább erősítette ezt bennem, ahol mindenki úgy köszönt a kommentek elején, hogy "béke veletek". Nem tudom, ez olyan szép és bensőséges.