# 2011. szept. 29. / MONEY
Ma éjszaka egy hihetetlen ötlet szállt meg. Először az férkőzött a fejembe, hogy muszáj megszólítanom a villamoson legközelebb a magas/édes fiút a suliból, mert ha úgy halok meg, hogy mindig erről álmodozom, de sosem teszem meg, akkor tényleg a beváltatlan ábrándok világát hagyom hátra magam után. Persze azt tudtam magamról, hogy reggelre ez az elhatározás lehetetlen álomként fog tovább élni, mert csak éjszaka tudok ilyen merész dolgokban magabiztos lenni. Bár nem tudom, miért csinálok úgy, mintha legalábbis isten lenne, mikor csak egy iskolatárs. Egyszerű ismerkedés a környezettel. Bár felsőéves. És szép. És fura. És ó.
De az is eszembejutott, hogy most újdonságképp ne villamossal, hanem metróval menjek és csak az örsön szálljak fel villamosra, mert ez is új, és aztán az egész ruhám is kiválogosodott az agyamban, és reggel tornacipőben és a barna nadrágban és kardigánban és piros fejkendővel és zenével mentem és más útvonalon és ÁÁÁ. Sajnos nem vehettem fel a bátyám új bőrcipőjét, de lehet, hogy veszünk egy olyat édesanyámmal, és akkor wuhuhuuh. Iszonyú jó. Nem érdekel, mennyire felületes, de imádok felöltözni, és idén jutottam el annyi alapanyagig, hogy válogathatok az összeállításokból, és gondolkodhatok rajta, és ma reggel végre tényleg menőnek éreztem, nem csak a tipikus "otthon jónak tűnik de a tömegközlekedésen már lesütöm a szemem miatta" típusú menőnek, hanem a "végigmegyek benne és Gaga is megmondta hogy 'no matter who you are and where you come from, you can feel beautiful and dirty rich'" menőnek.
JA. Illetve ma Glee-t fogok nézni és jógázni.