# 2012. febr. 9. / Февраль
Nem is tudom, hogy történik-e valami velem, ami igazán velem történik. Január vége, aztán most siklik a február is, én meg próbálom azzal vigasztalni magam, hogy majd ha jön a március, felrázom magam és alapból több lesz a reményteli kilátás. Pedig most sem vagyok szomorú - amúgy sem, és főleg az általános, februártól elvárt hangulathoz képest nem.
Madonna dobott egy hatalmas és zseniális showt a Super Bowl-on, egyre jobban szeretem ezt a nőt, hogy ennyi minden van a háta mögött, és folytatja, anélkül, hogy igazán hátranézne. Lehet, csak a kis sztereotíp meleg manó mondatja ezt velem, aki bennem lakozik, de igazán örökbe fogadhatna pár hónapra. Kúl kis néni. Tina Fey is adoptálhat utána, ha van kedve.
Február másodikán pedig bátyámnak köszönhetően megvolt életem első viccescigis élménye, ezzel a kedves kis "álszóval" mondom, hogy ne tűnjön akkora dolognak. Nem is az. De igazán, igazán érdekes volt, felpörgette az agyamat hihetetlenül, és szörnyen nagy alkotási vágy jött rám, sok regényötlet meg dalszöveg jutott eszembe, le is firkantottam párat a vécében rajzlapra meg vécépapírra. Sylvia Plath "Burning the Letters" című versét olvastam csak el, és olyan volt, mintha jobban beszívódott volna az utolsó versszak értelme az agyamba így, de ez már lehet csak beleképzelés is. Annyi minden lenne, amit még ki kéne próbálni a behatás alatt, például enni, rajzolni, durva dalokat hallgatni, de azt hiszem ez legközelebbre marad.
Bikram jógára is elmentem háromszor, brutáljó. Az első alkalomtól nagyon paráztam, mert még a power jóga oktató is azt mondta, hogy már az nagy szám lesz, ha sikerül bennmaradnom a teremben kilencven percig. Én nem éreztem ezt azért akkora borzasztóságnak, úgyhogy magamat is megleptem - simán, egy kis megerőltetéssel végig tudtam csinálni. Fogok még venni bérletet/alkalmat, de lehet, hogy inkább tavasszal rendszeresítem, ha nagyon megtetszik, mert elég nyomasztó a trópus után átöltözni a mammutbundába. Van benne valami plusz élvezet, mikor az ember elmeséli valakinek ezt a negyven fokban jógázást, és látod az arcukon a rémületet, te pedig tudod magadról, hogy meg tudtad csinálni.