# 2012. máj. 15.
Az elmúlt két napban három ötössel gazdagodtam, és egyre inkább meg tudom érteni a kitűnő tanulókat. Valahogy az ürességnek is sokszor értelmet ad a tanulás, mikor amúgy nagyon magas ámde előbbre nem vivő gondolatokkal viaskodok a fejemben, és helyette inkább, mondjuk, kinyitom a nyamvadt füzetet és megtanulom amit kell. Meg aztán bárki bármit is mond, iszonyú jó érzés látni az eredményét a belefektetett energiáknak, még ha ez egy buta kis számban is nyilvánul meg, a siker, a megcsináltam elégedettsége. Öm, mások ezért versenysportolnak, igaz?
Anna pedig már másodszor említette meg, hogy mennyire örül neki, hogy idén már sosem siratom magam meg nem adom elő a "többifiúolyanhülye" című megható frázist tesióra előtt-után, hanem egyszerűen leszarom és kész. Ez pedig nagyon jólesik, jellemfejlődés figyelhető meg rajtam, ujujujjj.