# 2013. jún. 27. / mégis lesz bejegyzés júniusban
balatonboglári nagycsaládi nyaralás folyik épp, ez a harmadik nap, de holnap már eljövünk. a "nyár csodája", hogy hétfőn felhívtam annát, megkérdeztem, hogy nem akarna-e csatlakozni, mert van még hely mellettem a szobában, és igent mondott, és másnap már ott ült velem a vonaton, és itt volt egy éjszakát (a háromból). nem volt semmi tökölés, eljött, és itt volt, és jó volt, és futottunk (vele jó futni, mert kikészítő a tempója, de nem merek nyivákolni neki, és nem is sajnálom meg magam idő előtt), megmutattam neki a The Hours c. filmet (felnőni: a felismerés, hogy nem mindenkinek fog ugyanazoktól a filmektől leesni az álla - de azért azt mondta, nem volt rossz), és rájöttem, hogy ha érdekelnének a lányok, akkor ő csodajó barátnő lehetne nekem. akkor olyam kompetensnek érezném magam, hogy egy ágyban alszunk a családi nyaraláskor. de így is jó volt, mondjuk az ágy borzasztó kényelmetlen, és kemény, és nincs kispárna.
aztán sajnos elment tegnap anna (még a vonatja előtt öt percre beugrottunk a jéghideg balatonba, mert az nem lehet, hogy itt vagyunk, és egyszer se fürdünk), én meg a vizes fürdőnadrágban visszasétáltam az apartmannba és shins-dalokra sírtam, a halott tinédzserálmaim siratva, csak úgy, mert jólesett. de szakajtottam rózsát anyukámnak egy bokorról a sín mellől.
az itteni cukrászda kiszolgálós/pultos fiúja pedig nagyon aranyos, jó a szemüvege, van egy kis pötty a homlokán, furcsán-halkan beszél, és gyanúsan fordul a kis csípőjével. a kis helyi szerelmem. az ilyen random szép fiúk a néha kényelmetlenbe áthajló családi programok fáklyafényei, melyek reményt sugároznak, és azt üzenik: szép az élet. amúgy annyira nem is rossz most. magamban is futottam reggel, meg napoztattam a ragyáim, meg minden. és készült egy kép az unokatesómról, ahogy vágja a 20. szülinapi tortáját, a háttérben ott vagyok, kezem a fekete rövidnadrágban, rajtam az aranyszínű pólóm, és olyan magas és vékony vagyok azon a fotón, hogy öröm nézni. kábé hatszor visszakerestem a fényképezőben, hogy megnézhessem, na.